ZSELICTOUR

A legszebb helyekre nem vezet könnyű út...

Ma egy olyan biciklitúrán vettem részt mint még soha! :) Frida baráti társaságával vágtam neki a Születésnapi Zselici túrának. A rekkenő hőség senkit sem riasztott vissza így a túrára az eddig legnagyobb létszámmal indultunk kilencen. Kaposváron a Dream Bike üzlettől nem volt más hátra mint előre! :) Kaposszerdahely felé vettük az irányt, ahol nem elég, hogy majd bele ragadtunk a szurokba annyira meg volt olvadva az aszfalt, de még az elején majdnem karamboloztam is egy nagy tehénnel ki elém jött az útszéli árokból.. (De szerencsére meg tudtam állni és így nem történt semmi baj). Szennát gyorsan elérve balra vettük az útirányt fel egy nagyon kemény emelkedőre hol aztán megérkeztünk Zselickisfaludra. A falun át haladva ismét egy nagyon kemény emelkedőn kellett felmászni a szőlőhegy irányába. Tűző napsütés , csodás panoráma körös körül... Gyönyörködés, lihegés, ivás és irány tovább de most már csak durva kőúton és földúton. A dimbes-dombos somogyi táj legmagasabb dombvonulatain a Zselicségbe egy varázslatos vidékre. A következő megálló a Millenium idején telepített ezüsthársas erdő maradékai mellett. Fotózkodás ismét ivás az utolsó kortyok mert a készlet gyorsan fogyott a nagy melegben. A következő hely amit érintettünk Kardosfa volt hol ismét megálltunk és beültünk egy csodás Wellness hely teraszára hol hideg italt kért mindenki a kedvenc italából és felköszöntöttük az ünnepelteket.Az erdőben sokkal kellemesebb volt a hőmérséklet a mikroklimának köszönhetően. Egy kis pihenő után ismét elindultunk a néhol meredek máshol szelíden emelkedőknek. Így érkeztünk meg az erdő mélyén egy hatalmas kilátóhoz betongyűrűkből lett felépítve, de le volt zárva így nem tudtunk felmászni a tetejére hol egészen a Balatonig is ellátni. A szárazságnak köszönhetően az úton a munkagépek kijárta gödrökben csak a porra kellett figyelni nehogy valahol kifaroljon az ember. Egy nagy horhón leszáguldva érkeztünk meg a Mátyás kúthoz. A táj szépsége lenyűgöző egyre beljebb a sűrű erdőben számomra teljesen ismeretlen vidéken a kabócák ciripelése hallatszott csak. Mátyás király legendája miszerint "Bizony mondom nektek, ennek a víznek az íze vetekszik a Budai-hegyek tiszta vízű forrásaival." Hát nagyon finom volt az való igaz! Itt megtöltöttük kifogyott kulacsainkat és indultunk tovább ki az erdőből Petörke felé. Hol aztán váratlan körülmények adódtak egy zenei fesztivál miatt, nagy nehézségek árán tudtunk a tó mellett elhaladni. A gát után már szabad volt az út és ott letelepedtünk enni-inni-fürödni aztán dalolászni egy kicsit. Mivel igazi gitáros ismerős is érkezett a csapat mellé. A sötétedés beállta előtt kénytelenek voltunk elindulni mert még várt ránk két komoly emelkedő, sőt Kaposváron két felé váltunk így mi négyen még egy harmadik hegyet is megmásztunk a végére. Kellemesen elfáradva, ugyanakkor érdekes élményeket szerezve tértem haza de már Kaposvárról autóval...